Együtt élni a villámmal.
A villám ősidők óta létező félelmetes és egyben lenyűgöző természeti jelenség. A Föld felszínét egy óra alatt átlagosan több mint egymillió villámcsapás sújtja! Nem véletlen tehát, hogy már a germán, görög és római mondavilág is Donar, Zeusz, és Jupiter istenek, félelmetes fegyvereként ábrázolta a villámot. 1752-ben Franklin Benjamin amerikai államférfi, természettudós és feltaláló bizonyította be elsőként, hogy a villám egy hatalmas elektromos kisülés, amely – nem alaptalanul – sokakban még ma is félelmet kelt.
Hogyan keletkezik a villám?
A zivatarfelhők átmérője több kilométer is lehet, melyben mindig erős légáramlások vannak. Ezáltal a bennük lebegő víz és jégrészecskék a lebegő szennyeződésekkel együtt pozitív és negatív villamos feltöltődését, töltések megoszlását és felhalmozódását okozza. Az ellentétes töltésű részek között időnként létrejövő óriási villamos ívkisülés a villám.
002
Milyen villámkisülések lehetnek?
A villám felhő és felhő között, vagy egy felhő és több felhő között, vagy felhő és föld között jön létre. Felhő-föld villámok általában ritkábban fordulnak elő, mint a felhő-felhő kisülések. A villámív csatorna csupán néhány centiméter átmérőjű, de minden méter hosszúságú szakasza – több km hosszú is lehet - úgy világít, mint egymillió darab 100 wattos izzólámpa!
Milyen gyakran várható villámcsapás?
Az évente előforduló zivataros napok száma és a várható villámcsapások száma négyzetkilométerenként a felszíntől függően eltérő lehet.  Magyarországon a villámcsapások száma évente négyzetkilométerenként: 2–4.
A villám másodlagos hatása miatt a villámveszélyeztetés ma már megszázszorozódott, mert a
villám elektromágneses hatása már több km távolságból is tönkreteszi az elektronikákat, ha nincs megfelelő védelem beépítve!
Milyen távol csapott le tőlünk a villám?
Ha a villám villanása után10 másodpercig még nem dörög az ég, akkor már fellélegezhetünk, mert nem vagyunk közvetlen villámveszélynek kitéve. Villámveszélyt akkor jelent számunkra a zivatar, ha a villám fényét követően 5 mp-en belül dörög az ég. A villanás fénysebessége kb. 300000 km/sec ez sokkal gyorsabb, mint a hanghullám 330 m/sec terjedési sebessége. A villanástól mért hangkésés idejéből a villámcsapás távolsága (3 mp=0,990 km) egyszerűen kiszámolható!
004
Ha a villámcsapást követően 5 másodpercnél hamarabb dörög az ég, akkor villámhatás veszély van!
Gyilkos villámcsapások!
A villámcsapások napjainkban is a földön évente sok ezer ember és állat halálát okozzák.
Az embereket ért halálos villámbalesetek okozója azonban rendszerint az emberi tudatlanság és a helytelen viselkedés zivatar idején!
A helyes magatartás életet ment!
Zivatar esetén a szabadban két esetben leselkedhet önre villámveszély:
Először akkor, ha ön a legmagasabb kiemelkedő pont a saját környezetében, vagy az önnél lévő eszköz (létra, szerszám, eszköz bot) kiemelkedik a környezetből.
Másodszor akkor, ha a villám az ön közvetlen közelében csapkod, és közvetett veszélyt jelent, mert a villám árama a talajban minden irányban eloszolva a talaj felszínén nagy lépésfeszültséget hoz létre.
Dobja el az esernyőjét és a kezében lévő eszközöket is!
Csoportos kerékpár kiránduláskor egymástól is, és a földre fektetett kerékpárjától is legalább öt méter távolságban, de feltétlenül távol a fáktól, bokroktól és minden kiemelkedő tereptárgytól (amibe valószínűen csak belecsaphat a villám), teljesen összezárt lábakkal guggoljon le, karolja át térdeit, és várja meg, míg elmúlik a közvetlen villámcsapás veszélye!
006
Villámveszély a hegyekben?
A hegyekben különösen veszélyes a zivatar! Kirándulás előtt kérjen időjárás-előrejelzést, és ne induljon el, ha kedvezőtlen idő várható! Ha mégis elkapja a hegyekben a zivatar, akkor kerülje az érintkezést a nedves sziklafalakkal, ne fogja meg a fémkorlátot vagy létrát, hágcsót, kötelet stb. Inkább várjon villámvédett helyen türelemmel a továbbhaladással, amíg a vihar elcsitul, és biztos, hogy akkor már szerencsésen hazatérhetünk.
008
Hogyan viselkedjünk a sportpályán?
Mind a sportoló, mind a nézőközönség villámcsapás veszélyének teszi ki magát, ha magas ponton tartózkodik, és a zivatar közeledésekor nem hagyja el a sportpályát! A magas lámpaoszlopok és zászlórudak közelében tartózkodni különösen villámveszélyeztetettnek számít! Az ilyen oszlopoktól legalább három méternél nagyobb távolságban kell egy védett helyet keresni. Az esernyőket és zászlókat fektessük a földre! Fedett lelátó csak akkor tekinthető biztonságosnak, ha gondoskodtak külső villámvédelméről (villámhárítót szereltek rá)!
Villámveszély fürdőzéskor
Zivatar közeledésekor azonnal hagyjuk el a vizet, és keressünk biztos villámvédett menedéket! Zivatarkor a vízben tartózkodni életveszélyes! Ha a vízbe belecsap a villám, akkor a becsapási pont 10 méteres körzetében a vízben fürdőzőnek bénulást és halált is okozhat!
Biztonság az autóban
Az autó a bennülők számára olyan villámvédelmet biztosít, mint egy Faraday- kalitka. Ha van ideje az utazónak még a vihar előtt, biztonsági okokból a rádió- és telefonantennákat feltétlenül húzza be vagy vegye le!
Erős viharban és sűrű mennydörgések közepette egy védett parkolóban meg kell várni, amíg a vihar elvonul.  Utazás közben, ugyanis ha villámcsapás érné az autót, a villám egy időre biztosan elvakítaná a vezetőt, aki ijedtében elveszítené uralmát a gépkocsi felett, és emiatt még balesetet is szenvedhetne!
Sátorban, lakókocsiban
Sohasem szabad önálló fa, oszlop vagy árboc alatt, illetve erdőszélen sátrat verni. Viszont kellően biztonságosnak mondható az erdőben sátorozni.
Zivatarkor ne érintse meg a fém sátortartókat.
A lakókocsi fémszerkezete ugyanúgy, mint a személygépkocsi Faraday-kalitkaként viselkedik, és biztonságos villámvédelmet nyújt!
Hajón a zivatarban
Soha ne álljunk ki a fedélzetre! Nem szabad fémből készült szerkezeteket megfogni! Még a vihar kitörése előtt biztonsági okok miatt intézkedni kell, hogy a fémszerkezeteket és fémsodronyokat, köteleket fémesen összekössék!
Mindezt meghosszabbítva, egy fém sodronyvéget lógassanak bele a vízbe! Ez szolgálhat majd villámcsapás esetén villámvédelmi földelésként.
Mennyire véd a repülőgép?
Egy repülőgépet akár a földön, akár a levegőben villámcsapás ér, rendszerint nem történik benne semmi
károsodás, mert a repülőgép fém teste mintegy Faraday-kalitka megvédi a bennülőket.
A külső légörvények viszont sokkal veszélyesebbek, mint a villámok! Ezért a tapasztalt pilóták igyekeznek mindig messze elkerülni a zivatarzónákat!
A villám tűzgyújtó hatása
Közismert, hogy a villám becsapási pontján fellépő rendkívül magas hőmérséklet a közelben lévő éghető
anyagokat meggyújtja, és tüzet okoz! Magyarországon a villámcsapás által okozott tűzkárok összege évente több százmillió forintra tehető! A villámtűzesetek oka mindig vagy a külső villámvédelem hiánya, vagy a külső villámvédelem nem megfelelő felépítése, vagy rossz állapota!
Mikor kötelező a villámvédelem?
A 3/2000 (I. 31.) BM TOP rendelet alapján az MSZ 274 „Villámvédelem” szabvány alkalmazása ismét kötelező!
Ez azt jelenti, hogy csak akkor nem szükséges villámhárítót az épületre felszerelni, ha a szabvány megítélése szerint az épület természetes villámvédettsége megfelelő. Meghatározott esetekben a szabvány által előírt villámvédelmet létesíteni kell, és azt az előírt időközönként ellenőrizni kell, és ha indokolt fel kell újítani!
Belső villám- és túlfeszültség-védelem
Ha van is az épületen külső villámvédelem felszerelve mégis viharok következtében sokszor tönkremennek az épületen belül üzemelő háztartási gépek, színes televíziók, számítógépek, azaz a túlfeszültség- érzékeny elektronikus berendezések. A külső villámvédelem ugyanis nem védi meg ezeket a villám másodlagos hatásaival szemben
Másodlagos villámhatások
Az utóbbi évtizedekben sok százmillió forint értékű túlfeszültségkárok keletkeztek a villámcsapások másodlagos hatásai miatt. A villámcsapás ugyanis nem csak közvetlenül rombol, hanem több kilométer távolságból is képes tönkretenni az épületben lévő túlfeszültség-érzékeny elektronikus vagyontárgyakat, színes tv-t, videót, Hifi-berendezést, stb. A számítógépekben és elektronikus adatfeldolgozó rendszerekben villámcsapás hatására fellépő túlfeszültségek nem csak az elektronikus alkatrészeket és áramköröket teszik tönkre, hanem a bennük tárolt adatokat és információkat is megsemmisítik és sokszor pótolhatatlan, pénzben ki sem fejezhető villámkárokat okoznak. (Ugyanilyen túlfeszültségkárokat okozhatnak a különböző zárlati védelmi működéskor fellépő kapcsolási túlfeszültségek is!)
Belső villám- és túlfeszültség- védelemmel meg kell akadályozni, hogy a másodlagos villámhatások az épületen belül kárt tegyenek!
A villámvédelmi potenciálkiegyenlítést és túlfeszültség-védelmet mindig az épület földelt EPH főcsomóponthoz kell biztosítani. Ilyen többlépcsős túlfeszültség-védelmet villámáram levezető és túlfeszültség levezető készülékek beépítésével lehet csak megvalósítani.
A védőkészülékek az EPH főcsomóponthoz képest kell, hogy határolják és védjék a túlfeszültség-érzékeny elektronikus fogyasztókat.
Televíziózás viharban
Ha nincs belső villám és túlfeszültség védelem az épületben beépítve, akkor nem javasolt bekapcsolni a tv készüléket, mert tönkremehet. Ha beépítenek TV Protector kombinált túlfeszültségvédő készüléket, és teljes belső villámvédelmet is beépítik, akkor nyugodtan lehet televíziót is nézni a zivatar ideje alatt is, mert a védelem biztonságot nyújt még közvetlen villámcsapás esetében is!
Telefonálás zivatarban
Ha az épület telefoncsatlakozása oszlopokról légvezetékkel történik, és nincsen belső villám- és túlfeszültség védelem beépítve, akkor zivatar esetén villámveszélynek tesszük ki magunkat, ezért azonnal hagyjuk abba a telefonálást, mert életveszélyes! Ha a telefon, az EPH. rendszerbe be van kötve, külső villámvédelem, belső villámvédelem és túlfeszültség-védelem ki van építve, akkor nyugodtan telefonálhatunk az átvonuló zivatar ideje alatt is.
Számítógépezés zivatarban
A „villámhárító”, azaz a külső villámvédelem, a belső villám- és a túlfeszültség-védelem speciális védőkészülékei együttesen megvédik a számítógépeket a villám másodlagos hatásaitól és a különböző túlfeszültségektől! Internet- és faxcsatlakozás esetén természetesen ezekre is a védelmet ki kell építeni, mert egy hézagmentes teljes körű védelem képes csak biztonságot nyújtani!
Villámveszély zuhanyozáskor!
Ha az épület vízvezeték-hálózata, a fémszerelvények, csaptelepek nincsenek bekötve az EPH. hálózatba, és nincsenek leföldelve, akkor az épületet ért villámcsapáskor a villámáram egy része a vízvezeték- hálózaton is folyhat, és az ott-tartózkodó emberhez is utat találhat. Ez halálos veszélyt jelent!
Szabványos védelem esetén azonban nyugodtan lehet zuhanyozni, fürdeni, mert villámcsapáskor sem történhet semmi baj!
Milyen a villámsújtott ember?
A villámsújtott áldozatnál többnyire ideg- és izombénulás, továbbá látás- és hallászavar lép fel, és vérnyomás-növekedés is tapasztalható. Ha az áldozat eszméletét vesztette, akkor a légzés is és a szíve is leállhat. Szaggatott légzés, alig tapintható pulzus és kitágult pupillák jellemző tünetek. Azonnal értesíteni kell a mentőket (Telefon: 104)! Amíg a mentők meg nem érkeznek, sürgős elsősegélyre van szükség!
Gyors elsősegély
Ha öntudatánál van a villámsújtott áldozat, akkor helyezzük stabil oldalt fekvő helyzetbe, és ellenőrizzük a légzését, a pulzusát! Ha eszméletlen az áldozat, és nem tapintható a pulzusa sem, és nincs légzése sem, akkor haladéktalanul a hátára kell fektetni és az újraélesztést, a mesterséges lélegeztetést és a szívmasszázst el kell kezdeni! Égési sérüléseit sterilen be kell fedni, és szükség szerint hűteni. Állandóan figyelemmel kell kísérni, mert az állapota gyorsan változhat. Nem szabad pánikba esni! Az orvos megérkezéséig nyugtassuk az áldozatot, és tegyünk meg mindent az életben tartásáért!